Igen, kedves olvasó jól gondolod van némi ferdítés a fenti címben: a lengyel és magyar barátságot szedték rímbe ezzel ugyanis egykoron.  Most viszont a szlovákok és az ukránok barátságáról szólunk alább, ezért is a cím.

A TASR hírügynökség jelentette tegnap, hogy Andrej Kiska szlovák államfő meglátogatta a csokigyárosból államelnöki székig jutó kollégáját Petro Porosenkot Kijevben. (Erről itt ír a bumm.sk)

Ebben még nincs is semmi különös, viszont - ha valóban az hangzott el, akkor - figyelemre méltó a szlovák Kiska mondata, amely így hangzott:

Szlovákia soha nem fogja elfogadni a Krím illegitim annexióját. „Nem fogadhatjuk el, hogy bárki politikailag, katonailag vagy gazdaságilag megsértse Ukrajna szuverenitását” - jelentette ki Andrej Kiska, hozzátéve, érzése szerint a probléma az utóbbi időben kikerült a köztudatból, pedig „nem szabadna megfeledkezni arról, hogy ezzel a lépéssel megbontották Ukrajna területi egységét”.

Értjük, ugye?

A két ország nagy barátsága szláv mivoltjukon kívül abban is rejlik, hogy területükön - vagy nem területükön (?) - nagy számú kisebbség él, akiket megpróbálnak nem észre venni: legyen az orosz, lengyel, ruszin, vagy - mindkét ország esetében - magyar.

Ukrán vendéglátója így természetes, hogy mélyen egyetértett az elmondottakkal, és a fenti beszámoló szerint hálálkodott neki. De ez most nem érdeke.

Ha már említettük az évszázados lengyel-magyar barátságot - a mondás valamikor a tizennyolcadik századból datálódhat - ha egy picit a szlovák és ukrán államiság mögé nézünk, láthatjuk, hogy két fiatal és túlzottan törekvő országról beszélhetünk. Államalkotónak tekintett nemzetiségeik - szlovák és ukrán - nemzeti identitása is csak az elmúlt századokra alakult ki.

Ráadásul nem szabad megfeledkeznünk arról a - nem elhanyagolható - tényről sem, hogy szláv mivoltukon kívül területi kapcsolódása is van egymáshoz a két országban: Kárpátalja, melyet előbb Csehszlovákia szerzett meg az 1920-as trianoni szerződéssel, majd a második világháború végén (hivatalosan az 1947-es párizsi szerződéssel) ismét megszerezte, majd az akkori Szovjetunió számára (vajon miért nem Magyarországnak? - a szerk.) átadta.

Önálló Szlovákiáról valójában 1939-től beszélhetünk. Ekkor jött létre az első szlovák állam, míg a második Szlovákia megalakulása 1993-ban történt.

Ukrajnát illetően is hasonló a helyzet. Keleti szomszédunk államisága ugyan háromszor is elbukott. Ha szovjet fennhatóság alatt is, de először csak 1939-ben került egy területi egységbe minden "ukránnak" tartott terület.

Idézet az Origó vonatkozó cikkéből

1939-ben Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között Lengyelországot, így Ukrajna korábban lengyel fennhatóság alatt álló területei is a Szovjetunióhoz kerültek. Története során ekkor került először egyetlen állam fennhatósága alá valamennyi ukrán terület, ezek együttese alkotta a Szovjetunió tagállamaként az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot.

Vagyis eléggé hasonlóan alakult a két állam sorsa, valószínűleg emiatt is gerjeszthet mindkét állam erős frusztrációt magából nemzetiségeivel szemben. Szlovákia a magyaroktól, Ukrajna pedig az oroszoktól félti területeit.

Épp a napokban tartottak egyébként "Jószomszédsági napokat", melyről a Kárpátalja.ma az alábbiak szerint számolt be:

Találkozót szerveztek az ukrán–szlovák jószomszédi viszony jegyében az Ugar–Kisberezna határátkelőn május 15-én – adta hírül a zaholovok.com.ua.

A rendezvény hivatalos része a Kárpátalja Megyei Tanács, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal és a szlovákiai Eperjes közötti kétoldalú szerződés aláírásával fejeződött be, mely a 2015-16-os együttműködés programját rögzítette. A szerződést Vaszil Hubal, a megyei adminisztráció vezetője, Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke és Peter Chudík, az Eperjesi kerület vezetője írta alá.

Nyitókép: karpatalja.ma

A hétfői nap híre volt a magyar média jobb felén, hogy egy román férfi Nagy-Magyarországra emlékeztető hússzeletet talált - legnagyobb meglepetésére - tányérján egy kolozsvári (egyébként magyar) étteremben. Aztán ahelyett, hogy megette volna a karajt, nemcsak lefotózta, de el is zarándokolt vele nyomban egy nemzetféltő netes újsághoz, ahol természetesen hír lett belőle.

Ha viszont jobban szemügyre vesszük a húst - azon kívül, hogy leginkább egy húsra hasonlít - akár még a vakondformájú Románia képe is elénk tárulhat. De emberünk valahogy mégiscsak Magyarországot látta benne.
Alighanem nem véletlenül fontos a történetben, hogy az étterem egy - belvárosi - magyar étterem volt.

Tehát Dimitru (nevezzük így) mikor betért az étterembe, valószínűleg jó adag előítélettel tette mindezt, és miután nem talált sem Horthy-fotót, meg irredenta jelszavakat a falon, a húsban keresett igazolást annak, hogy már pedig a magyarok milyen galádok, és lám már a karajt is Nagy-Magyarország formára sütik.

Íme a teljes történet a második legnagyobb facebookos Erdély-oldal, az Erdélyi Képek összegzésében:

BOTRÁNY: MAGYAR REVIZIONISTA HÚS KOLOZSVÁRON!
- Nagy-Magyarország-alakú húst talált asztalán egy román férfi egy magyar étteremben Kolozsváron. Az első sorban hússzelet alakú hússzeletbe tényleg bele lehet látni a Trianon előtti Magyarországot, de ugyanúgy akár napjaink Romániáját is.
Egy román férfi szerint a Trianon előtti Magyarország pedig olyan karajforma – derül ki a Napoca News által lehozott, Főtér.ro által szemlézett cikkből.
A történet szerint a román férfi vasárnap tért be a Kolozsvár központjában álló magyar étterembe, ahol legnagyobb meglepetésére egy olyan karajt kapott, ami megjelenésében a trianoni döntés előtti Magyarország formájára emlékeztette, Erdélyestül, Horvátországostul, mindenestül.
Erdélyi Képek komment: - Sajnos azt nem tudjuk, hogy ezek után mi lett a karaj sorsa. :)
(Mandiner.hu nyomán)

A tegnapi nap hiper-szenzációja volt a jobboldali elhajlással nem vádolható hírportálokon, hogy az a szemét mocskos Orbán(c) megint micsoda aljasságra volt képes: a közszolgálati csatornák kerülnek a csatornakiosztás elejére a kábel- és műholdas szolgáltatóknál.

Megírta a kötelezőt erről az Origó is, ahol ahogy várható volt meg is érkezett jónéhány fröcsögő komment a témában. Ahelyett, hogy végiggondolták volna, hogy miről is van szó, diktatúrát, kommunizmust stb. emlegettek ott néhányan. És persze megjöttek a technikai guruk is akik közölték, hogy már pedig - műholdas adásnál - nincs is olyan, hogy csatorna sorrend, mert a transzponder szerint (kvázi véletlen szerűen) kerülnek a csatornák a listába. Az utóbbi mellett érvelőket nyilván az sem zavarta, hogy például a sportcsatornák a legtöbb helyen csak egymás mellé tudnak kúszni valahogy a kínálatban.

Fájdalmas,de ugyanakkor szórakoztató is volt olvasni ezeket a fogalmatlan hozzászólásokat.  Nagy az Isten állatkertje ahogy mondani szokás.

De most nézzük tényszerűen, hogy mi is keltett akkora felháborodást az internet népében: (az Origó cikkéből idézünk):

A 2015. július 1-jétől életbe lépő médiatörvény-változás alapján az MTVA csatornáit a műsorterjesztők kötelesek az első csatornahelyekre tenni. A törvény nem írja elő a csatornasorrendet az MTVA csatornái között, de az MTVA egy ajánlást tett közzé ezzel kapcsolatban.

Az ajánlás alapján az MTVA az alábbi csatornasorrendet szeretné viszontlátni a csatornakiosztások elején: 1: M1, 2: M2, 3: Duna TV, 4: M4 Sport, 5: Duna World, 6: M6, 7: M3, 8: M5. Az M3 és M5 csatornákat nem kötelező továbbítani, ezek csak a szerződött hálózatokon jelenhetnek meg. Az M5 és az M6 a jelenlegi tervek szerint jövőre indul csak – írta a Sat.tv.radio.hu. 

Értjük, ugye?

Miután nem a Marsról jöttünk azt is tudjuk, hogy közszolgálati tévék eddig is voltak, és a legtöbb szolgáltatónál a csatorna kiosztás elején - az első tizenötben - voltak megtalálhatók, és mellettük békésen megfért eddig is (és amíg a társadalmi igényszint ilyen alacsony addig ez után is) a Való Világ és az Éden Hotel. (vagyis RTL Klub, TV2, és klónjaik - a szerk.).

Igaz, hogy kettővel több köztévé lesz, és az igaz, hogy ez után nem lehet az 1-2-es programhelyet a kertévéknek adni, és ha a tévénéző nem alakítja át maga az adók sorrendjét, akkor bizony VV Lób'szó és társaik napi produkciójáért bizony meg kell keresni a 9-es gombot, netán két gomb egymás utáni lenyomásával 10 vagy 11-es számmal is meg "kell" ismerkedni.

És akkor itt jön megint egy alapvetés: ez nem neked szól kedves néző, hanem a szolgáltatóknak akiket csak így lehet rábírni, hogy például a fura nevű Duna World csatornát - egyikük - ne rejtegesse a 70-akárhányas programhelyen, hanem tisztelje meg annyival a közt és Magyarországot, ami neki ugye a hasznot termeli, hogy előre teszi a köz pénzéből fenntartott csatornákat, legyen az jó vagy rossz amit azok sugároznak, teljesen mindegy. Az elv a lényeg.

Én még arra is emlékszem, hogy valamikor 2000 körül az első Orbán-kormány idején legalább ilyen zúgolódás volt abból is, hogy bizony az állami intézményekre ki kell tenni a magyar zászlót, és nem csak ünnepnapokon, hanem mindig. Erről törvényt kellett hozni az akkori lelkiállapotok miatt.  Ma pedig már alapvetés. Hát így  megy ez.

A kedves kábel és műholdas szolgáltatók ugyanis ebből is bizniszt csinálnak ám, bizony, hogy melyik csatornát melyik programhelyre sorolják be.

Aztán a kommentek olvasásában eljutottam tegnap este az egyik legfájdalmasabb, és a mai magyar társadalom egy részének beteges lelkiállapotát kiválóan kifejező bejegyzéshez, amit egy jobb érzésű hozzászóló észrevételezett is. Mindkettőt közöljük.

Értjük, ugye?
A  gyerek azért olvasson - vicc és humor nélkül - mert a ValóVilág nem az 1-esen, hanem a 9-esen lesz. Ugyanezért foglalkozzunk vele többet. Tehát ha ma is szoci kormányzat lenne, és nem nyúlna senki a csatornákhoz, akkor a gyerek könyvet életében nem látna, és otthon nem beszélgetnének vele. És ez nem vicc.

Ha a kommentelő valóban így is jár el júliustól, akkor már megérte.

De nézzük mi a helyzet csatornakiosztás terén olyan szörnyű diktatúrákban, mint Nagy-Britannia, és Franciaország? Ott vajon elől vannak-e a közszolgálati csatornák?
Egy-egy találomra kiválasztott szolgáltató példaként.

A francia Orange elöl szerepelteti a francia köztévék többségét.

Nagy-Britannia: A Freesat kínálatában is elől találjuk a köztévéket, igaz itt is közéjük itt-ott beékelődik kereskedelmi adó is.

Egyéb kérdés?